Márai-kiállítás nyílt Salernóban
Marinella D'Alessandro, Pro Cultura Hungarica elismerése
Hiller István kulturális miniszter nyitotta meg szeptember 27-én a salernói Tempio di Pomonában a "Fény és tenger. Márai Sándor(fotó) Salernoban" című kiállítást. Márai Salernóban a Trento utca 64. alatti bérházban lakott, melynek falán márványtábla őrzi az író emlékét, akinek regényei ma vezetik az olasz könyvlistákat.
A kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai: Mészáros Tibor (forgatókönyv) és Kemény Gyula (látványtervező és rendező) készítették. A tárlat, amely október 22.-ig látható, a PIM költségvetéséből készült, az anyag utaztatását a római Magyar Akadémia vállalta magára.

A tárlat az író életét mutatja be a kassai szülőháztól(fotó) a San Diegóban 1989-ben bekövetkezett haláláig. A képeken megelevenedik a XX. század-eleji Kassa, a polgári családi környezet, továbbá utazásainak helyszínei, szerkesztőségek, színházi kapcsolatok, baráti köre, felesége, emigrációjának helyszínei, legfőbb műveinek kéziratai, kötetei-nek borítója, s jellemző tárgyainak másolata, szeretteihez írt utolsó sorai.

San Diegoi ház
 
 
 

A salernoi kiállítás igazi szenzációja: lelkes helyi kutatók felderítették Márai egykori szomszédait, ismerőseit. Tőlük eddig ismeretlen leveleket, fényképeket, sőt mozgófilmet kaptak, amelyeket első alkalommal láthat a közönség.
Hiller István elmondta: Márai művészetét nagyra becsülik a salernoiak is, maguk közül valónak tartják őt, hiszen sokáig élt a városban. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar kultúra, a magyar népművészet bemutatkozzon a világ egyik leglátogatottabb tengerpartján és városában. E hét végén Salerno és a salernói tengerpart Márai-fesztiválban él - mondta, külön kiemelve a Márai-kiállítás kitűnő szervezettségét, az eddig kiadatlan dokumentumok bemutatását. A dél-olasz városban a helyi tartományi vezetők és a nemzeti kulturális örökség minisztériumának anyagi és szellemi összefogásával valóban színvonalas, több napon át tartó rendezvénysorozat vette kezdetét.

Márai Sándor könyvei vezetik az olasz könyv-sikerlistákat. Ebben óriási szerepe van olasz fordítójának Marinella D'Alessandronak, aki szeptember 23-án Budapesten az Olasz Kultúrintézetben vehette át a Pro Cultura Hungarica émlékplakettet, melyet a magyar kultúra Olaszországban való terjesztéséért, Dr. Schneider Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Művészeti és Nemzetközi Kapcsolatok helyettes államtitkára adott át.
Marinella D'Alessandro irodalomkritikusi tevékenységéről és fordításairól Barna Imre műfordító, a magyar olasz irodalom szakértője beszélt.

Barna Imre laudációja:

Marinella d'Alessandro kitüntetéséhez

A műfordító munkáját a vele egy nyelven beszélőkön kívül nincs, aki megítélhetné. Nincs magyarabb műfaj, mint a műfordítás – írta egykor Vas István.
Ez nyilván az olasz műfordítókra is igaz.
Másrészt a dolog mégiscsak bonyolultabb kissé. Mert Marinella d'Alessandro – aki túl azon, hogy évtizedek óta magyar nyelvet és irodalmat tanít olasz diákoknak, hogy a magyar irodalom első számú tolmácsolójaként ismert mindkét országban - kétségtelenül az olasz kultúrát gazdagítja egész életművével; de akkor ne is beszéljünk róla? Minekünk semmi közünk hozzá? Járulékos, folklorisztikus elem csak, hogy tevékenységének és művészetének éppen a magyar irodalom az apropó-ja?
Ez biztos, hogy nem így van. Ha így volna, nem volna értelme annak a szónak sem, hogy "világirodalom". A világirodalom léte elválaszthatatlan a műfordításoktól. Nyelvek és irodalmak egy-egy kiváló koponyában is találkozhatnak, de közkinccsé csak a műfordítók tudják tenni. Köztük pedig kulcsszerepük van az olyan kivételes keveseknek, mint az olasz apa és magyar anya gyermekeként született Marinella d'Alessandro, aki – az "osztrák-magyar" fiumei nemzedék nagyjainak örökébe lépve - két kultúrához is eltéphetetlen szállal kötődik.
Ugyanakkor ne szűkítsük le szerepét azzal, hogy csak ezt az életrajzi vonatkozású sajátossá-got hangsúlyozzuk. Ahogy persze azzal se, hogy elmondjuk sokadszor is, milyen sokat tett értünk, a magyar kultúráért, a magyar írodalomért mint Csáth Géza, Kosztolányi, Örkény, Esterházy fordítótja, Márai "felfedezője". Mindez igaz, és gondolom, e díj is nagy mértékben ennek köszönhető. De másról is szó van. Marinella d'Alessandro ugyanis a műfordítók közt is azon kevesek egyike, akik a munkájuk, a teljesítményük, a művészetük révén a szerzőkével vetekedően széles körben is-mertek. Annak a számára pedig, aki – még ha kolléga is, mint jómagam – mindennek szakmai meg-magyarázására, a perspektívakülönbség okán, nem hivatott, legyen elég az indirekt magyarázat. Hogy Marinella d'Alessandrónak – túl a fáradhatatlanságán, az aktivitásán, a nyüzsgésén – a szövegei révén sikerült elfogadtatnia kedves magyar szerzőit Olaszországban. Ő nem kuriózumot, hanem minőséget nyújt. A Márai-siker kapcsán még az is megkockáztatható, hogy nemcsak az olaszoknak, hanem Európának, a világnak is.

Elismeréssel és – horribile dictu – talán egy icipici irigységgel is gratulálok (én, akinek ilyesmire nincs esélyem) a nagyszerű kollégának és régi jó barátnak.


A Helikon Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában rövidesen megjelenik a Márai Sándor bibliográfia.
A kötet a Márai-életmű kutatója-gondozója, Mészáros Tibor másfél évtizedes gyűjtőmunkájának eredménye
. Az első rész Márai műveinek bibliográfiai leírásait foglalja magában. A kötetben megjelent művek és ismertetésük után a bibliográfia legnagyobb vállalkozása a periodikákban megjelent művek számba vétele, itt több mint 6000 írás adatai és rövid annotációk olvashatók. Szerepelnek a Márai-interjúk, a szerző által szerkesztett művek, idegen nyelven megjelent művek, színházi kritikák bibliográfiai leírásai és az író által fordított művek is.

 

A második rész az íróról szóló irodalom felsorolása, a Márairól szóló önálló kötetek, a lapokban megjelent írások (több mint 4000 tétel) nélkülözhetetlenek az író életművének feldolgozásához. Cím- és névmutató teszi használhatóbbá a közel 12.000 tételt tartalmazó ezer oldalas adattárat. A Márai-bibliográfia filológusok, tanárok, kutatók, könyvtárosok, de az egyre népszerűbb szerző olvasói számára is segítséget jelent az óriási életműben való tájékozódáshoz.

[ KALÁSZ ] 2003-09-29 10:26:00