Születénapi levél – Bodnár Sándornak
Köszöntelek 85. Születésnapodon! Ha még köztünk lennél, talán el sem hinnéd, hogy mi, akkori ifjú tanoncok, a Nemzeti Színház Stúdiójának első hallgatói, már legtöbben hatvan felett járunk...(Lukács Sándortól)
Kedves Bodnár Sanyi!

Köszöntelek 85. Születésnapodon! Ha még köztünk lennél, talán el sem hinnéd, hogy mi, akkori ifjú tanoncok, a Nemzeti Színház Stúdiójának első hallgatói, már legtöbben hatvan felett járunk...

 
A neved, a személyiséged felidézi azt a varázslatos időszakot, amikor még tele voltunk hittel és reménnyel, az ígéretes pályakezdés izgalmával.
Képzésünkben, szakmai és lelki "pátyolgatásunkban" te oroszlánrészt vállaltál. Kifogyhatatlan türelemmel foglalkoztál velünk, meg nem únva olykor csetlő-botló igyekezetünket.
Eligazítottál bennünket abban a fantasztikus társulatban, ahol egy levegőt szívhattunk Majorral, Bástival, Sinkovits-csal, Kálmán Gyurival, Rajz Jánossal...
A Marat, a Mózes, a bőrruhás Lear, a Bűnbeesés után és persze mindenek előtt a Tragédia életünk végéig el fog kísérni.

És Te Sanyikám, a drága SZÜRKE EMINENCIÁS ugyanúgy lelkünkben élsz majd, mint az ifjúságunk...

2011. Január
Lukács Sándor

2011-01-25 12:02:00